Lement a megatánc. Vannak bennem mindenféle, ellentétes érzések. Egyfelől nagyon örülök annak, hogy létrejött egy ilyen műsor, és a táncot, főként a nem annyira ismert ill. nem igazán elfogadott műfajokat is megmutatták a közönségnek. Másfelől haragszom a kivitelezés miatt, de erről már esett szó itt és máshol. Vicces (amolyan tragikomikus módon), hogy a döntőben a két meghívott táncossal/koreográfussal készült táncok (szerintem) kenterbe verik az addigi koreográfiák nagy részét.

Valahogy olyan nagyon magyar lett ez a mi kis megatáncunk. Kicsi is, savanyú is, de a miénk. :)

Volt viszont egy nagyon fontos probléma, amit Csanád felhozott a vele készült interjúban:

"Egyszer volt egy elég súlyos térdsérülésem. Elmentem vele a sportorvoshoz, aki azt mondta: egész nyugodtan erőltethetem, nem lesz vele semmi baj. Nem így lett. Sérülésemmel végül az Operaház gyógytornászához keveredtem, aki elárulta 13 éve nem megfelelő terhelési technikát használok izomcsoportjaimra."

Azt hiszem, ez az én véleményemmel is megegyezik, a táncos nem úgy használja a testét mint egy átlagember, vagy akár egy élsportoló. Külön kell választani ezeket a dolgokat, és sokkal komolyabb oktatásra lenne szükség a táncosok számára is, hogy ne sérüljenek le, tudják, mikor mit kell tenniük ahhoz, hogy a testük (kvázi a munkaeszközük) ne menjen tönkre.